Európai testület Bálványosfürdőn

Nyomtatás
2018. május 18. péntek, 08:33
Írta: Nagy D. István   
Kategória: Közélet
 

A kisebbségi jogok és ezen belül a nyelvhasználat kérdésköre szempontjából kiemelten fontos kettős rendezvénynek ad otthont két hét múlva Bálványosfürdő. Május utolsó napján az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kong­resszusának önkormányzati szakbizottsága ülésezik, a tanácskozást másnap a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című konferencia követi. A rendezvény közvetlen, valamint tágabb céljairól, és esetleges közép- és hosszú távú hozadékairól tegnap számoltak be a szervezők Kovászna Megye Tanácsának székhelyén.

Grüman Róbert, Vincze Loránt, Horváth Anna és Tamás Sándor Fotó: Kocsis B. János„Ha nem mi fogalmazzuk meg, hogy miként akarunk élni, a mindennapjainkat a helyi és regionális önkormányzatokban intézni, akkor mások fogalmazzák meg helyettünk. Az elmúlt 99 év tapasztalata pedig az, hogy az, ahogy ők akarják, hogy mi éljünk, az nekünk a vesztünket hozza” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a konferencia kapcsán.

Meglátása szerint a tanácskozás és a konferencia egyik fő célja az egyenes beszéd lehetőségének a megteremtése, amely egyben az egyetlen járható út egyebek mellett a nyelvhasználat kapcsán zajló harcban, amelynek egyik végső célja, hogy Székelyföldön a magyar nyelv a román mellett hivatalos nyelvvé váljon.

Az önkormányzati vezető ezzel Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt Maros megyei parlamenti képviselőjének múlt hónap közepén elhangzott törvényhozási felszólalására is válaszolt, amelyben a honatya a román állam egységének megbontását célzó belső, közpénzből támogatott, a nyelvhasználat örve alá bújtatott szervezkedésként értelmezi a tanácskozást. A magyar nyelv hivatalossá tételét illetően Tamás Sándor megjegyezte: nem egy ördögtől való elképzelés ez (több európai országban viszonylag régen és sikerrel működik), nemzetközi dokumentumok javasolják azoknak az országoknak, amelyek csatlakoztak ezekhez az egyezményekhez, így Romániának is. Az elnök meglátása szerint a május 30–31-i rendezvény az egyik eszköz e végső cél elérésében. Természetesen mind a tanácskozás, mind a konferencia Bálványosfürdőn való megszervezésének közvetlen célja is van: az európai uniós tagállamok önkormányzati tisztségviselőit a helyszínen tájékoztassák arról, hogy egyrészt Románia képviselői kettős beszédet alkalmaznak, amikor jogszabályokra hivatkozva azt próbálják elhitetni, hogy a kisebbségek helyzetének rendezése terén mennyire előrehaladott a helyzet, miközben a gyakorlat egészen másként fest. Tamás Sándor szerint arra is rá kívánnak mutatni, hogy nemcsak egy nemzetiségi ügy, hanem szakmai is, alkotmányossági és törvénykezési kérdés is a nyelvhasználat, hiszen Romániában, miközben maga az alaptörvény sok mindent lehetővé tesz, a gyakorlati oldalt előíró, az általános alkotmányos megfogalmazást kibontó törvénykezés már hiányos.

Arra is fel szeretnék hívni a figyelmet továbbá, hogy a szankciók, valamint a végrehajtó rendelkezések hiánya is komoly problémát jelent a nyelvi jogok érvényesítésében, illetve legalább ennyire súlyos akadály, hogy a kétnyelvűség biztosításához szükséges többletköltségekhez (például szinkrontolmácsokra, fordítókra) nincsenek központi források hozzárendelve, míg az európai gyakorlatban ez természetes.

Az európai emberek többsége olyan alapvető információkkal sem rendelkezik, mint hogy Románia egy közép-európai ország, Erdély száz éve Románia része, Erdélyben ezer éve élnek magyarok, ezért kimondottan nehéz a nyelvi jogainkra vonatkozó törekvésekről, e jogok hiányáról beszélni, az ezért folytatott harcot ecsetelni – hívta fel a figyelmet Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős alelnöke. Kolozsvár korábbi alpolgármestere szerint éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy Bálványosfürdő ad otthont a konferenciának, mivel a résztvevők így testközelből érezhetik, láthatják a közösség érdekességeit, sajátosságait, történelmi és kulturális örökségét, illetve a problémák kapcsán is felvilágosítást kapnak.

Horváth Anna úgy vélte, Romániában a kisebbségi és ezen belül a nyelvi jogok alkalmazása esetleges, a többség kényétől-kedvétől és a pillanatnyi politikai kontextustól függő, a helyzet ellensúlyozására pedig több szinten is tenni kell, illetve külföldi partnereket szerezni.

A politikus reményét fejezte ki, hogy a konferenciára érkező véleményformálók a tapasztaltak nyomán felkarolják egyebek mellett ennek a kérdésnek a nemzetközi képviseletét.

Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, az ET Önkormányzati Kongresszusának alelnöke a testület legutóbbi jelentésében megfogalmazott ajánlásokról számolt be, amelyek hivatkozási alapul szolgálhatnak az önkormányzatoknak a nyelvi jogok érvényesítésében.

Európa más országaiban kormányzati szinten is örömmel fogadnak egy ilyen rendezvényt, csak Romániában ütközik ellenállásba, mivel kényes és kényelmetlen kérdéseket boncolgat – vélte Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a szervezés körüli nehézségek kapcsán.

Az elnök ugyanakkor több problémára is felhívta a figyelmet, egyebek mellett arra: sok európai számára érthetetlen, hogy Romániában miért jelentenek gondot például a kisebbségi jogok vagy az autonómia. A Minority SafePack kezdeményezés kapcsán ugyanakkor elmondta: egy negatív spirálból sikerült kikerülni, hiszen úgy tűnik, megváltozóban a szemlélet, amely szerint nincs szükség az őshonos kisebbségek jogainak európai szabályzására, így érdemes folytatni az elkezdett munkát. A konferenciát illetően abbeli reményének is hangot adott, hogy a résztvevők akár nagyköveteivé is válhatnak e törekvéseknek.

Zárásként Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, az ET Önkormányzati Kongresszusának alelnöke a rendezvény létrejöttének hátterét ismertette, pár nehéz­ségről is szólva. A résztvevők kapcsán elmondta: 47 ország önkormányzati tisztségviselői (köztük a kongresszus elnöke is) érkeznek Bálványosfürdőre, sokan közülük első alkalommal járnak itt.

Háromszék Napilap (www.3szek.ro)