Sikerre ítélt kürtőskalács-fesztivál

Nyomtatás
2017. október 02. hétfő, 07:26
Írta: Váry O. Péter   
Kategória: Közélet
 

 

Az égiek is szerethetik a kürtőskalácsot, de legalábbis pártolják eme hungarikum – s általa Székelyföld – népszerűsítését: gyönyörű őszi időben zajlott a hétvégén tartott Kürtőskalács – édes ízek fesztiválja, rengeteg embert, szentgyörgyit és sok vendéget is vonzva a főtérre. Az első ízben megszervezett fesztiválon a kürtőskalácsok megmérettetésére is sor került – a szakmai zsűri döntése alapján pedig az derült ki, Sepsiszentgyörgy, bár magára vállalta a kürtőskalács fővárosa címet, mégsem Háromszék az igazi hazája a botratekercsnek: az év székelyföldi kürtőskalácsa címet egy csíkszeredai, az ezüstérmet pedig egy csekefalvi cég nyerte el. Kárpótolta azonban a fesztiválszervező házigazdákat a borvizes palacsintasütő, no meg a kreatív kürtőskalácssütő verseny eredménye.

 

Albert Levente felvételeMint minden fesztivál mostanság, az édes ízeké is nulladik nappal kezdődött, péntek délután a kézdiszentkereszti Tisztás, a bodzafordulói Cununa Carpaţilor és a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes alapozta meg bemutatójával a jó hangulatot. A szombati nap hűvös reggelét az uzoni Atlantisz Fúvószenekar fújta el, délelőtt még álmos hétvégének indult a nap, de ahogy melegedni kezdett, egyre több kíváncsi árasztotta el a teret. Főként a két rekordkísérlet csigázta a nézők fantáziáját: a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség és a farkaslaki Kovács cég – amely korábban szénégetéssel foglalkozott, csak nemrég nyergeltek át a vendéglátóiparra – közösen készítette el a világ leghosszabb, egy darabból álló kürtőskalácsát, amely végül igazi összefogással valósult meg, hiszen más kürtőskészítő cégek emberei is odaálltak, hogy a tizenegy méter hosszú tészta megfelelőképp rásimuljon az elmés módon alátámasztott botra, majd egyenletesen átsüljön a parázs felett. A kísérlet egyébként élesben zajlott, ugyanis ezúttal próbálták ki a székely furfanggal készített sütőszerkezetet, de a siker arra buzdította a kezdeményezőket, hogy jövőre hivatalosítsák rekordjukat. Odébb egy megismételt rekordkísérlet zajlott, a sepsiszentgyörgyi Oltisz Superpast cég a legnagyobb átmérőjű kürtőskalács elkészítését ismételte meg, miután 1998-ban a Szent György Napokon, később pedig Bukarestben is bemutatták ezt a bravúrt: a több mint két méter hosszú, egyik végén nyolcvan, másikon negyven centi átmérőjű boton pontosan ötven darab negyvendekás kürtőskalácsnak megfelelő monstrum készült. Mindkét óriási méretű tésztának azonos lett a sorsa: a közönség jóízűen felfalta.

Ki készíti a legfinomabb kürtőst?

A szombati nap igazi tétje a kürtőskalácssütő verseny volt. A megmérettetésre hét Hargita és öt Kovászna megyei cég vállalkozott (korábban egy Maros megyei vállalkozó is jelezte részvételi szándékát, de végül visszalépett), mindannyiuknak hagyományos, cukormázas kalácsot kellett sütniük. A zsűri nem csupán íz szerint rangsorolta a botratekercseket, hanem elkészítési folyamatukat is pontozták – a rangsort azonban a vakkóstolás alakította ki, amikor a csupán számmal ellátott, kinézetre nagyon egyformának tűnő termékek közül kellett kiválasztaniuk a legfinomabbat. És a zsűrinek egyáltalán nem volt könnyű dolga, több­órányi tanácskozás után végül úgy döntöttek, az aranyérmet, vagyis a 2017. év székelyföldi kürtőskalácsa címet – és ezzel a díszoklevélen és az elsőséget bizonyító, a terméken alkalmazható címkén kívül a háromezer kürtőskalács megsütéséhez elegendő 720 kilogrammnyi Gyermelyi lisztet, valamint a Bertis üzletláncbeli forgalmazhatóságot – a csíkszeredai Nagymama cég nyerje el. Ezüstérmes a csekefalvi Zolsport lett, további hét vállalkozás – a csernátoni Réti Magdolna, a szentivánlaborfalvi Simon Aranka Tünde, a csíkszeredai Parázska, a farkaslaki Kovács-kürtős, a sepsiszentgyörgyi Virág Ildikó Melinda, a sepsiszentgyörgyi Nasa és a csatószegi Paty Levari – bronzérmet kapott, míg a korondi Szekeres Lajos az Orka édességgyártó különdíját, a székelyudvarhelyi Fábián Ambrus Sándor a Gyermelyi különdíját, a sepsiszentgyörgyi Oltisz Superpast cég pedig a földmű­velésügyi minisztérium különdíját kapta meg. Az eredményhirdetést amúgy nagy érdeklődés övezte, a díjazást követően pedig a Nagymama sütödéje előtt hirtelen hosszú sor alakult ki. Érdemes megjegyezni, hogy mindkét nap alatt sorban álltak az emberek a kürtőskalácsosok előtt – mint a rendezvényen a bemondók is felvetették, talán érdemes volna egy állandó kürtőskalácssütő standnak helyet adni a főtéren (tudtunkkal egyik sepsiszentgyörgyi cég már felajánlotta ezt a városvezetésnek, de ez idáig nem kaptak kedvező választ).

Palacsinták és borvizek versenye

A fesztivál zárónapja talán még az előzőnél is több embert vonzott a főtérre. Ezúttal is térzenével – a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának Fúvószenekara koncertjével – indult a nap, majd a palacsintasütők kerültek a figyelem középpontjába. Az édes ízek fesztiváljába integrált Aquarius borvízünnepre ezúttal tizenkét csapat nevezett borvizes palacsintával (Málnás és Gyergyótölgyes, bár jelezte részvételi szándékát, végül nem jelent meg a versenyen), köztük a Zala megyei küldöttség is, amely sugásfürdői borvízzel készítette a hígpalacsintát. A zömmel háromszéki csapatok közt akadt specializálódott is, egyikük gluténmentes, másikuk cukor nélküli palacsintát sütött megfelelő töltelékkel, a mikóújfalusiak természetesen nem hagyhatták ki a rakott ág bemutatását. A Váradi József Általános Iskola két diákcsapattal, a fiúkból álló Kisséfek és a lányok alkotta Mesterséfek nevű csapattal nevezett a versenyre – hogy nevüket nem fellengzősen választották, bizonyítja, hogy a legjobb borvizes palacsintát épp a Mesterséfek készítették. Második helyen a Lisztérzékenyek csapata, harmadikon Sepsibodok képviselői végeztek. A vegyi elemzéssel és palacsintában való alkalmazásával is tesztelt borvízmustrát, azaz a legfinomabb palacsintasütő borvíz címet a csatószegi borvíz nyerte.

Nagy érdeklődés övezte a kreatív kürtőskalács-készítő versenyt is, ebben a műfajban csak a fantázia szabhatott határt a kürtőskalács tésztáját alapanyagként felhasználó édességkreációkhoz. Az előző nap is megméretkező tizenkét cég készített meggyes-mákos kürtőst, piros áfonyával és csokidarabokkal ízesítettet, fonott és mosolygós kürtőst, kürtőskoronát, csokival töltöttet, kürtőscsapágyat, libamájas kürtőskalács-hamburgert, százéves recept alapján mandulával töltöttet, diós kürtőskalácstortát, mazsolás-banános kürtősdesszertet, kókuszos-diós édességet, töltött kürtőskalácskosarat és fonott kürtőst, kürtőskrémest, a farkaslaki cég pedig múltjára utaló Kovács-kalácsot szénégető módra. A díjat ebben a kategóriában az Indivino borbárnak dolgozó szentivánlaborfalvi Simon Aranka Tünde alkotása nyerte el, mint kiderült, sikerének titka, hogy lefújta a port a régi papírokról, a kürtőskalács receptje ugyanis sok évvel ezelőtt előírta a mandula adalékanyagként való használatát, azonban drága lévén, idővel „kikopott” az összetevők sorából. Simon Aranka jutalma a jövő évi manchesteri Székely Fesztiválon való ingyenes részvétel.

Boldog békeidők

A fesztivál kísérőjeként vagy kiegészítőjeként a 19–20. század fordulójának boldog békeidejét felelevenítő gyerekfoglalkozások is voltak, mint az Erzsébet parkban állandóan nyüzsgő gyerekhad érdeklődéséből kiderült, a ládák aljából, szekrények mélyéből előkerült egykori játékok igenis vonzóak tudnak lenni a számítógépek világába belecsöppent nemzedékeknek is. Egyébként a gyerekek fantáziáját is megmozgatta a kürtőskalács, a Barangolás az édes ízek birodalmában versenyre több mint hatszáz rajzot küldtek be, ezeket szintén az Erzsébet parkban lehetett megnézni. Érdeklődés övezte a vándorfotográfus sátrát, Postás Pistánál szépen fogytak a múlt század elején még vásárként szolgáló sepsiszentgyörgyi főtérről készült fényképet reprodukáló képeslapok, a Nemerét pedig – az első sepsiszentgyörgyi újság ez alkalomra készített különszámát – rikkancsok kínálták több-kevesebb lelkesedéssel. Az itt-ott elhelyezett hirdetőtáblákon korabeli reklámokat böngészhettek az érdeklődők, a lovas kocsin való utazás is sokak számára maradandó élményt jelentett, egyszóval sikerült egyfajta vásári hangulatot megteremteniük a szervezőknek (hogy ebben hol volt a helye a minionokat és Villám McQueeneket ábrázoló rikító lufiknak, az talán örök talány marad). Nem túlzás hát, ha azt mondjuk: sikerre ítélt kezdeményezés a kürtőskalács-fesztivál, s ha a jövő évi folytatás szervezését hamarabb elkezdik, mint az idei sorozatindítóét, esetleg nem ártana egy korábbi őszi hétvégére időzíteni a rendezvényt.

Háromszék Napilap (www.3szek.ro)