Én is sztrájkot hirdetek!

Nyomtatás
2013. február 18. hétfő, 16:20
Írta: Dezső Bernát   
Kategória: Olvasói hírek
 

Minap olvasom, hogy egy helyi cég adósztrájkkal kíván tiltakozni az 50%-os adóemelés ellen. No meg ennek politikai bonyodalmait. Vérszemet kapván elhatároztam, hogy én is, mint fizikai személy, sztrájkolni fogok az ennél kisebb, de nyugdíjamhoz viszonyítva aránytalanul magasra emelt adóm miatt, lévén e korrigálás hétszer nagyobb, mint nyugdíjemelésem. Elméletileg székhelyemet ugyan én is elhagyhatom, szabad ember lennék (egy kevésbé szabad országban), de elköltöztetni – az Arcon-tól eltérően – már nem tehetem, némi objektív okok miatt. Amúgy, sem például Bukarest, sem az adóparadicsom Ciprus nálam nem lehet opció – egyikük klímáját sem bírván, aztán meg ezeréves előjáróim itteni végső letelepedése következtén teljesen kipusztult belőlem a vándorlélek. Itt maradok tehát, bármennyire kecsegtetne egy új, mostanihoz hasonló, de politika-, azaz RMDSZ-mentes övezet.

Egyben rokonszenvezem Titeu úr tiltakozásával is, fránya nagy összeg az 52 ezer euró adótöbblet (tíz Logan ára az kérem!), de ugyanakkor polgármesterem véleményével is kell osztozom: tényleg nem mondhat le arról az általa ugyan csekélynek becsült adórészről, ami az önkormányzat kasszájába kerülne. Óhajom szerint már csak azért sem, hátha a sok magasröptű tervek mellett (iparpark, vadászmúzeum, mélygarázs, stb.) végre nekem is jutna egy miszlik belőle, legalább egy nadrágszíjnyi járdácskára-való, a Jókai utcában.

De azért mégis sztrájkolni fogok, nem elég, hogy miután a feneketlen államkassza közel 40 év alatt befizetett életbiztosításomat kótyavetyélte el, még pimaszul asszisztáltnak, ingyenélő tehernek titulál, mi több, a helyi hatósággal karöltve, az infláció arányával csak adómat emeli! Sztrájkolni fogok tehát, igaz, nem olyan drasztikus módon, mint az Arcon, annyit azért tanulhattam eddig, hogy széllel szemben pisálni önveszélyes, a politikai maffia rákfenéje ellen harcolni meg eleve vesztett ügy. Éhségsztrájkot hirdetek: magyar állampolgárságként nem fogok egy gramm román lóhúst sem enni, még spanyol, holland, angol utakon „puhítottat” sem!

Adómat azonban, sajnos, kifizetem, megint egyetértve polgármesteremmel, hogy csak egy nagyfokú decentralizáció lenne a végső megoldás, amit mi földiek egyszerűen autonómiának nevezünk, Székelyföld autonómiájának. Támogassa hát Titeiu úr is az autonómia elvét, megvalósítását, így aztán adónk, cégének adója is jelentősen csökkenhet. No meg székely föld boldog tulajdonosaként, büszkén tűzhet ki gyáraira a székely lobogót.