Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 2 hónapja, 2 hete
  • calificari:
    Szakképzések iskola nélkül Dolgozól egy szakmában és nincs még papírod róla? Akarsz külföldön dolgozni és még nincs szakképesítésed? Saját válalkozast akarsz inditani és szakképesitést kérnek? Nem kell suliba járnod ahoz, hogy egy
  • tana balazs:
    meg ervenyese
  • Szalteleki Edit:
    Hungarocell(sztiropor) csomagoló anyagokat készítő gyárba férfi munkaerőt keresünk. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: +40754786967 vagy +40787727613
  • futshop:
    okkkkkkkkkkkk
  • Gal Tunde:
    valaki nem tudja, hogy a lakonegyedi jatszoterek karbantartasa kinek a feladata?

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Székelyszáldobos

 

Székelyszáldobos

A falu - Székelyszáldobos - kialakulása


A szájhagyomány szerint, a Volál falu megmaradt lakói leköltöztek az ugynevezett Sátéra (mai elnevezés), a Szőlőmáj pataka mentére, egy 150-200 m szélességű 700 m hosszúságú területre. A szájhagyomány szerint itt volt Kisszáldobos a XV. sz. végén a XVI. sz. elején. Három dolog támasztja alá ezt az elméletet:

  • az 1885-ös alaptelekkönyvezésben a mai Sáté még a "Valáliak kertje" elnevezéssel van bejegyezve,
  • ugyszintén a mellette folyó Szőlőmáj pataka ezen a szakaszon "Kisszáldobos" patakaként szerepel
  • a lapály északi oldalán lévő dombvonulatot Gyepűoldalnak hívták, a domb tetetjét Gyepűfejének. A gyepű régen védő vonalakat, kis erődöket, őrhelyeket jelentett.


A lapály a Valáliak kertje nevet viselte, de már akkor csak két Valáli nevezetű családnak volt itt kis birtoka, ma már viszont senkinek sincs.A település elpusztulásáról nem tudunk semmit, egyetlen kötődés a szájhagyomány szerint a mai református templom tornyában található kisharang, amelyen az 1555-ös év felírata van, azt állították hogy Kisszáldobosról származik.

Földrajzi fekvése


Erdővidék Kovászna megye északnyugati részén terül el, közvetlenül a megyét a szomszédos Brassó és Hargita megyéktől elválasztó határvonal mentén. Ez a természeti szépségekben bövelkedö és gyógyhatású ásványvizekben gazdag terület a Keleti-Kárpátok legdélibb ún. Barcasági medencének az északi nyúlványa.
Határai: keleten a Baróti-hegység, északkeleten és északon a Dél-Hargita, nyugaton pedig a Persányi-hegység. Déli meghosszabbításában Nagyajta-Bölön vidékéig nevezi a nép Erdővidéknek e tájat. Itt fekszik Székelyszáldobos, Erdővidék, ugyanakkor Kovaszna megye észak-nyugati csücskébe, a Kormos patak mentén. Az Olasztelek-Vargyas-Székelyszáldobos-Felsőrákos keresztúttól északra, 1 km-re található a település.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Száldobos... Olaszteleken felül a Kormosnak nyílt tere szűkebb völggyé szorul. E völgyszorulat nyugati oldalán a Bakilás alatt fekszik Száldobos, szemben véle a balparton Bardócz. Száldobos neveredetének is sokféle értelmezésére találunk:
Kállay (A ns. székely nemz. ered. 141 lap) azt mondja, hogy Száldoboson laktak régen azok a dobosok, kik vész idején a vidék népét összedobolták.
Benkő József azt szent Sebaldustól származtatja. Megint más névszármaztatás az, hogy a Fülén felül feküdt Dobó nevű falut a tatárok feldulván, annak lakói ideszálltak le, s innen a Szálldobó név, melyhez könnyen hozzá nőhetett a vég s betű. Az idetelepült dobóiak utódai még ma is tudomásával bírnak elődeik egykori ott laktának: az ősfaluból elhozott edényeket, bútorokat, s más eszközöket ma is szent ereklyeként őrzik, s csak a múlt évben békélett a Dániel család a Dobóból származtatottakkal egy pert, melyet ezek a Dobóhoz tartozott erdők és kaszálók felett folytattak.Ez ugyan kétségtelenné teszi azt, hogy a feldúlt Dobó lakói Száldobosra húzódtak, de hogy ekkor, sőt az előtt sokkal meg volt Száldobos, arra adatot találhatunk a pápai dézmák regestrumában, hol Zaldubus néven, már mint 1332-ben létező falu és önálló egyházmegye van bejegyezve (a 681-ik lapon ekként találjuk bejegyezve: Josephus sac de Zaldubus solv. 2-ban. ant. Zaldubus a sepsi archidiaconatusba van beosztva) és ekként Dobó leköltözött lakói csak szaporították a száldobosi lakosok számát


Kovács József nyugdíjas bányamérnök gyűjtéséből

A falu alapításának története visszanyúlik az Árpádkorba, ugyanis a jelenlegi település központjától északi irányba a Valál patak mentén 4 km távolságban alakult ki a az ősi "Volál" falu, kb. 15 ha területen lakhattak őseink, 150-200-an. Kevéske mezejük a mai Esztena és Barthabérce dombvonulatain volt.
Ez a település a Kormosmenti Dobóval egyidőben alakult ki, pusztulásuk is azonos időre tehető, a XIV-XV. sz.(a Dobó település helyén ásatasok folynak, felszínre került az ősi templom alapzata.Baktororra magaslata, amelynek tetejéről messze lehet látni.Feltehető, hogy ott lehetett egy őrző megfigyelő hely. Baktororrán felöl északra egy legelő található, neve Szakács.
A szájhagyomány alapján Volál pusztulása után a Szakács, Miklós, Györke, Borbáth, Valáli, Both és Dobos családok maradékai települtek le a jelenlegi falu helyére.Hogy pontosan mikor és milyen okok miatt pusztult el a Volál falu, illetve miért hagyták el a lakók... írásos dokumentum nem létezik. A Dobos és Borbáth családok már nem léteznek Székelyszáldoboson, az utolsó Dobos István nevű ember 1885-ben jegyezték fel.A Borbáth család szintén kihalt bardóci, erdőfülei, valamit a vargyasi Borbáth családok egynéhánya innen származtatja magát. A Both, Valáli családok szintén kihalóban vannak, Györkék, Miklósok, Szakácsok viszont tarják magukat.
Továbbá tárgyi bizonyítékokat keresve, az 50-es éveben a református parókián még létezett egy kis füzetszerű könyvecske, néhai Bakcsi Gábor tiszteletes őrizetében "Az erdőfülei egyház története", amelyben, néhai Nyikó Péter és néhai Kolumbán Gábor- Györke elmondásai alapján (ők olvasták), voltak utalások főleg Kisszáldobos-ra vonatkozóan. Ez a füzet Bakcsi tiszteletes elhunyta után nem volt megtalálható.


Gazdasági (mivel is folglakoztak) ismertető

Figyelembe véve, hogy összességében 3520 ha magán és közösségi tulajdonnal rendelkezik, amelyből havasalji alsó rész 2560 ha, havasalji felső rész 960 ha, az egészből alig 640 ha mező és völgytalpi rész, annál több a legelő 650 ha, erdős kaszáló 630 ha, valamint 1600 ha közbirtokossági erdő.
Ehhez a környezethez kellett alkalmazkodnia a mindenkori falu lakosságának. A kevés szántó gyenge termelékenységű, ezért a földművelés nem volt jövedelmező, a megélhetést biztosította, de többet nem. Inkább állattenyésztés volt a fő tevékenység.
A XIX. sz. második felében, amikor elkezdődött a nagymérető vasútépítés rengeteg talpfára volt szükség, ugyanakkor Fülében működött már egy vashámor és ott is szükség volt fuvarozókra, igy jövedelem kiegészítésként fuvaroztak, illetve talpfákat faragtak az erdőn. Kialakítottak egy csapatot, es amikor a mezei, erdei munkákkal végeztek kezdték a talpfafaragást. Mindezt kézi munkával, nem volt láncfűrész meg ehhez hasonló eszköz. Összecsomagolták a szerszámokat bárd fejsze, fűrész, edényeket, vizes "légört" (vizes edényt), fel a szekerekre és irány az erdő. Általában hat hete ültek, annélkül, hogy hazajártak volna. A munka nem volt könnyű, hisz kézzel "harcsa" fűrésszel kellet dönteni, darabolni a fát, mag fejszével, bárddal faragni. Az ételt hús, szalona, zsír képezte. A szállás kalibában volt, féloldalú amelyben nem voltak dicsekedni való körülmények, a fekvőhely bárdolt forgácsból készült. A féloldalú kaliba jellemzője, hogy az ember egyik oldala fázik, a másikat a tűz égeti, aki már aludt ilyen kalibába az tudja, milyen is ez.
Egy évben többször is voltak faragni, a tavaszi munkálatok (vetés) után, a kapálásig, majd ősszel a mezei munkák befejezése után egészen karácsonyig.Mindezt legtöbb esetben a fennmaradás miatt tették, hisz akkoriban egy családban nem 1-2 gyerek volt, hanem 5-6, és a megélhetés nagyon nehéz volt. Az "igazi fargó", az volt aki olyan simára faragta (bárdolta) a fát, hogy pennával lehetett írni rá.
Az itthon marad lakosok fuvarozással, mészégetéssel foglalkoztak. Mészkő volt, van bőven a közelben, fa szintén ugyhogy nem okozott gondot ez sem. Ma is látszanak a régi mészégető kemencék körvonalai a Lesekben, Valálivizoldalban, Vállaskútnál, Darázsokban. A falu melleti kemecék a mészkövet a vargyasi mészkőbányából szerezték be. A kiégetett meszet "kóboros" székérrel vitték el eladni.
Ugyanakkor a XIX. sz. 40-es éveitől üzemelt a fülei vashámor, ide a Vasási erdőrészről a földfelszínhez közeli gyepvasérceket egyénileg szedték ki és szállították Fülébe. A fiatal lányok jártak szolgálni módos családokhoz Brassóba, itt megtanulták a házvezetést, főzést, stb. Ez idő alatt gyűjtötték ki maguknak a kelengyére valót.
Az 50-es évek változást hoztak, hisz a környék gazdag széntelepeit megnyitották, igy a környék emberei a bányákban dolgoztak (kül- és belszini fejtés), amely egyben az életszínvonal növekedését is hozta magaval, hisz jól fizettek, igy lehettet haladni.A 90-es évek viszont visszalépést jelntettek, hisz a szénkitermelés költsége nőtt, a kitermelt szemet nem tudták értékesjteni, a minősége gyenge ,így a bányákat bezárták, a vidék, a falu lakosságának nagy százaléka munkanélkülivé vált, ugyanakkor 1990-ben visszaált a magántulajdon, az emberek újból gazdálkodni kezdtek, kisebb, nagyobb sikerrel.

További leírás: http://szaldobos.uw.hu  

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

2017. november 25., 08:00
XXV. Erdővidéki Közművelődési Napok
2017. november 25., 10:00
Hitvilág
2017. november 25., 12:00
Jótékonysági rendezvény
2017. november 25., 19:00
Színház
2017. november 25., 20:00
Zene
2017. november 26., 11:30
Hitvilág

Mai

2017. november 25., 08:00
FLOW2 Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál
2017. november 25., 08:00
XXV. Erdővidéki Közművelődési Napok
2017. november 25., 08:00
Irodalmi pályázat unitáriusoknak
2017. november 25., 10:00
Hitvilág
2017. november 25., 12:00
Jótékonysági rendezvény
2017. november 25., 18:00
Bábszínház
2017. november 25., 19:00
Színház
2017. november 25., 20:00
Zene
A nap összes eseménye »

Heti

2017. november 22., 16:00
Ingyenes magyar állampolgársági ügyintézés
2017. november 22., 16:45
Mozi
2017. november 22., 17:00
Könyvbemutató
2017. november 22., 17:30
Dizájn Hét Sepsiszentgyörgyön
2017. november 22., 18:00
Zene
2017. november 22., 18:00
Bibliaóra
2017. november 22., 18:00
XXV. Erdővidéki Közművelődési Napok
2017. november 22.
Röviden
2017. november 22.
FLOW2 – Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál
2017. november 23., 16:30
Mozi
2017. november 23., 17:00
Kiállítás
2017. november 23., 18:00
FLOW2 Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál
2017. november 23., 18:00
A Pont Kiadó könyves estje
2017. november 23., 19:00
Dizájn Hét Sepsiszentgyörgyön
2017. november 23., 20:00
Ügyelet
2017. november 23.
Röviden
2017. november 24., 16:15
Mozi
2017. november 24., 17:00
Kiállítás
2017. november 24., 17:00
Dizájn Hét Sepsiszentgyörgyön
2017. november 24., 18:00
A magyar tudomány napja
2017. november 24., 19:00
Zene
2017. november 24., 21:00
Tánc
2017. november 24.
Röviden
2017. november 25., 08:00
FLOW2 Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál
2017. november 25., 08:00
XXV. Erdővidéki Közművelődési Napok
2017. november 25., 08:00
Irodalmi pályázat unitáriusoknak
2017. november 25., 10:00
Hitvilág
2017. november 25., 12:00
Jótékonysági rendezvény
2017. november 25., 18:00
Bábszínház
2017. november 25., 19:00
Színház
2017. november 25., 20:00
Zene
2017. november 26., 11:30
Hitvilág
2017. november 26., 17:30
Zene
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Primosteni naplemente
Primosteni naplemente
Küldő: O. Ildikó
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload