Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 2 hete, 1 napja
  • Ceglédi Csaba:
    Eltelt 9 nap de senkitől válasz nem érkezett.Mi itt Magyarhonban kicsit pörgősebbek vagyunk.Kösz
  • Ceglédi Csaba:
    Valami miatt a telefonszámok nem mennek át.0040267313649,0040267325679,
  • Ceglédi Csaba:
    A telefonszámok még egyszer:0040267313649,0040267325679,a kislányukat Babának szólítottuk,ma kb.27 éves.Nevem Ceglédi Csaba 7400.Kaposvár Tallián Gy. u.50.0036209477519.email:cegcsaba@gmail.com segítségüket köszönöm !
  • Ceglédi Csaba:
    családot.A telefonszámuk a régi így nem kapcsolható.A telefonszámok a következők:0040267313649,0040267325679,a Posta biztos tudja,hogy ezen számok mire változtak.A hölgy neve Costa Teréz a férje román,Doru-nak szólítottuk a kisleányt Bab
  • Ceglédi Csaba:
    Tisztelt Városlakók!A segítségüket kérném egy személy ill. a családja felkutatásában.Kb. 15 éve felejthetetlen napokat töltöttünk a városukhoz közeli Sugasfürdő erdészházában.Pár éve hiába próbálom felkutatni az akkori ismerős

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Sepsiszentgyörgy - Jancsó Benedek, Budapest 1901

 

"Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 7018 lakossal, az Oltnak nyugatra eső jobb partján fekszik. Neve legelőször az 1332-ből való pápai dézmák regestrumában fordúl elő. Valószinű, hogy Zsigmond király óta kezdett pusztán szokásjogon városi kiváltságokkal és jogokkal élni, melyeket azonban a székelyek közönsége nem volt hajlandó elégséges törvényes alapnak elismerni. Városi jogai elismertetéséért sokat kellett küzdenie. Különösen Brassó polgárai nem nézték szívesen Sepsi-Szent-György előhaladását, mert versenytársat láttak benne. A város fejlődését az is akadályozta, hogy a falai között lakó székely fő emberekben is hatalmas ellensége támadt. A székely fő emberek Szent-György városi szervezetének kialakúlása ellen azért küzdöttek, hogy mint falusi székely községet a maguk hatalma alá hajthassák. Városi jogát véglegesen János Zsigmondnak 1564 július 5-én kiadott oklevele óta élvezte nagyobb háborítás nélkül. Előhaladása azonban egész 1848 utánig rendkivűl lassú volt.

Sepsi-Szent-György, Nagy Lázár fényképeIgazi várossá csak az alkotmány visszaállitása (1867) után lett. Népessége megkétszereződött, értelmiségi osztálya megnövekedett, ipara és kereskedelme szépen föllendűlt. Épűletei közűl nevezetesebbek a reformátusok ódon temploma, mely a csúcsíves ablakokról és a szentélyben még épen megmaradt csúcsíves hálóboltozatról ítélve, a XIV. vagy XV. századból való. A város többi épűletei újabbak s majdnem kivétel nélkűl a tágas főtér körűl csoportosúltak. E fő teret az 1848/49-ki harczokban elesett honvédek emlékezetére egy hatalmas gránitkő-piramis díszíti. A főtér éjszaki oldalán egy terraszszerűen emelkedő, kettős fasorú sétaút mögött emelkedik a megye székháza, mely 1832-ben épűlt. Mindjárt mellette a „Ferencz József közkórház” van. Egykissé lentebb az árvaház csínos emeletes épűlete ötlik szemünkbe. A szemközti soron emelkedik a fő jóltevőjéről, gróf Mikó Imréről Mikó-kollegiumnak nevezett református főgymnasium kétemeletes díszes épűlete. Ez épűletben van elhelyezve a Cserey Jánosnétól alapított Székely Nemzeti Múzeum is. Egyike a legkiválóbb épűleteknek a közelebbi években emelt dohánygyár és bérháza, továbbá a városháza s a főtér keleti oldalán emelkedő bazárépűlet. A város egyik figyelemreméltó nevezetessége „Az első székely szövőgyár részvénytársaság” szövőgyára, mely nemcsak a legújabb rendszerű szövőgépekkel van fölszerelve, hanem egyúttal a megye terűletén tanműhelyűl is szolgál. Gyártmányai részben eredeti székely és csángó czikkekből állanak; tartósságuk és csinosságuk miatt külföldön is keresettek. A város forgalma, különösen a csiki vasút megnyilta óta, folytonosan emelkedőben van. Társadalmi élete élénk. Nemcsak a megye közigazgatásának, hanem számos állami hivatalnak is székhelye. Több jótékony és közművelődési egyesűlete is van.
Közelében, a város tulajdonában levő bükkerdőség közepén van a „Súgás” nevű fürdőtelep, mélyben négy vas- és szénsav tartalmú savanyúvízforrás buzog. Legnagyobb nevezetessége a gőzlő. Ez egy természetes szénsavat fejlesztő üreg. Az üreg fölé emelt épűletben az üregből fölfelő áramló széndioxidot a hűléses, sőt a bénúlt betegek is nagy sikerrel használják."

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VII. kötete. (Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek)
Ezen rész szerzője: Jancsó Benedek
A magyar kiadás főszerkesztője, elnök: Jókai Mór
Budapest 1901
A magyar királyi államnyomda kiadása

 
Hirdetés

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

1100 év, bizony szép kort megéltünk.
1100 év, bizony szép kort megéltünk.
Küldő: Dezsö János
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload