Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 4 hónapja, 2 hete
  • calificari:
    Szakképzések iskola nélkül Dolgozól egy szakmában és nincs még papírod róla? Akarsz külföldön dolgozni és még nincs szakképesítésed? Saját válalkozast akarsz inditani és szakképesitést kérnek? Nem kell suliba járnod ahoz, hogy egy
  • tana balazs:
    meg ervenyese
  • Szalteleki Edit:
    Hungarocell(sztiropor) csomagoló anyagokat készítő gyárba férfi munkaerőt keresünk. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: +40754786967 vagy +40787727613
  • futshop:
    okkkkkkkkkkkk
  • Gal Tunde:
    valaki nem tudja, hogy a lakonegyedi jatszoterek karbantartasa kinek a feladata?

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Sepsiszentgyörgy - Jancsó Benedek, Budapest 1901

 

"Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 7018 lakossal, az Oltnak nyugatra eső jobb partján fekszik. Neve legelőször az 1332-ből való pápai dézmák regestrumában fordúl elő. Valószinű, hogy Zsigmond király óta kezdett pusztán szokásjogon városi kiváltságokkal és jogokkal élni, melyeket azonban a székelyek közönsége nem volt hajlandó elégséges törvényes alapnak elismerni. Városi jogai elismertetéséért sokat kellett küzdenie. Különösen Brassó polgárai nem nézték szívesen Sepsi-Szent-György előhaladását, mert versenytársat láttak benne. A város fejlődését az is akadályozta, hogy a falai között lakó székely fő emberekben is hatalmas ellensége támadt. A székely fő emberek Szent-György városi szervezetének kialakúlása ellen azért küzdöttek, hogy mint falusi székely községet a maguk hatalma alá hajthassák. Városi jogát véglegesen János Zsigmondnak 1564 július 5-én kiadott oklevele óta élvezte nagyobb háborítás nélkül. Előhaladása azonban egész 1848 utánig rendkivűl lassú volt.

Sepsi-Szent-György, Nagy Lázár fényképeIgazi várossá csak az alkotmány visszaállitása (1867) után lett. Népessége megkétszereződött, értelmiségi osztálya megnövekedett, ipara és kereskedelme szépen föllendűlt. Épűletei közűl nevezetesebbek a reformátusok ódon temploma, mely a csúcsíves ablakokról és a szentélyben még épen megmaradt csúcsíves hálóboltozatról ítélve, a XIV. vagy XV. századból való. A város többi épűletei újabbak s majdnem kivétel nélkűl a tágas főtér körűl csoportosúltak. E fő teret az 1848/49-ki harczokban elesett honvédek emlékezetére egy hatalmas gránitkő-piramis díszíti. A főtér éjszaki oldalán egy terraszszerűen emelkedő, kettős fasorú sétaút mögött emelkedik a megye székháza, mely 1832-ben épűlt. Mindjárt mellette a „Ferencz József közkórház” van. Egykissé lentebb az árvaház csínos emeletes épűlete ötlik szemünkbe. A szemközti soron emelkedik a fő jóltevőjéről, gróf Mikó Imréről Mikó-kollegiumnak nevezett református főgymnasium kétemeletes díszes épűlete. Ez épűletben van elhelyezve a Cserey Jánosnétól alapított Székely Nemzeti Múzeum is. Egyike a legkiválóbb épűleteknek a közelebbi években emelt dohánygyár és bérháza, továbbá a városháza s a főtér keleti oldalán emelkedő bazárépűlet. A város egyik figyelemreméltó nevezetessége „Az első székely szövőgyár részvénytársaság” szövőgyára, mely nemcsak a legújabb rendszerű szövőgépekkel van fölszerelve, hanem egyúttal a megye terűletén tanműhelyűl is szolgál. Gyártmányai részben eredeti székely és csángó czikkekből állanak; tartósságuk és csinosságuk miatt külföldön is keresettek. A város forgalma, különösen a csiki vasút megnyilta óta, folytonosan emelkedőben van. Társadalmi élete élénk. Nemcsak a megye közigazgatásának, hanem számos állami hivatalnak is székhelye. Több jótékony és közművelődési egyesűlete is van.
Közelében, a város tulajdonában levő bükkerdőség közepén van a „Súgás” nevű fürdőtelep, mélyben négy vas- és szénsav tartalmú savanyúvízforrás buzog. Legnagyobb nevezetessége a gőzlő. Ez egy természetes szénsavat fejlesztő üreg. Az üreg fölé emelt épűletben az üregből fölfelő áramló széndioxidot a hűléses, sőt a bénúlt betegek is nagy sikerrel használják."

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VII. kötete. (Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek)
Ezen rész szerzője: Jancsó Benedek
A magyar kiadás főszerkesztője, elnök: Jókai Mór
Budapest 1901
A magyar királyi államnyomda kiadása

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

2018. január 24., 10:00
FOGÁSZAT
2018. január 24.
Pályázat
2018. január 24.
Pályázatok
2018. január 25., 09:00
Múzeum
2018. január 26.
Hitvilág
2018. január 27.
Hitvilág

Mai

2018. január 24., 08:00
Irodalmi pályázat unitáriusoknak
2018. január 24., 10:00
FOGÁSZAT
2018. január 24., 17:00
Színház
2018. január 24., 18:00
Bibliaóra
2018. január 24., 20:00
Ügyelet
2018. január 24.
Pályázat
2018. január 24.
Pályázatok
A nap összes eseménye »

Heti

2018. január 22., 08:00
Röviden
2018. január 22., 10:00
Zene
2018. január 22., 17:00
A magyar kultúra napja
2018. január 22., 18:00
A magyar kultúra napja
2018. január 22., 18:00
Mozi
2018. január 22., 18:00
Hitvilág
2018. január 22., 18:00
Farkas Árpád legszebb versei
2018. január 23., 15:30
Mozi
2018. január 23., 18:00
A magyar kultúra napja
2018. január 23., 18:00
Hitvilág
2018. január 23., 19:00
Farkas Árpád legszebb versei
2018. január 23., 19:00
Tánc
2018. január 23.
Röviden
2018. január 23.
Egy hét a sürgősségen
2018. január 24., 08:00
Irodalmi pályázat unitáriusoknak
2018. január 24., 10:00
FOGÁSZAT
2018. január 24., 17:00
Színház
2018. január 24., 18:00
Bibliaóra
2018. január 24., 20:00
Ügyelet
2018. január 24.
Pályázat
2018. január 24.
Pályázatok
2018. január 25., 09:00
Múzeum
2018. január 26.
Hitvilág
2018. január 27.
Hitvilág
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Exotikus virág
Exotikus virág
Küldő: Dezsö János
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload