Sepsiszentgyörgy - Jancsó Benedek, Budapest 1901

"Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 7018 lakossal, az Oltnak nyugatra eső jobb partján fekszik. Neve legelőször az 1332-ből való pápai dézmák regestrumában fordúl elő. Valószinű, hogy Zsigmond király óta kezdett pusztán szokásjogon városi kiváltságokkal és jogokkal élni, melyeket azonban a székelyek közönsége nem volt hajlandó elégséges törvényes alapnak elismerni. Városi jogai elismertetéséért sokat kellett küzdenie. Különösen Brassó polgárai nem nézték szívesen Sepsi-Szent-György előhaladását, mert versenytársat láttak benne. A város fejlődését az is akadályozta, hogy a falai között lakó székely fő emberekben is hatalmas ellensége támadt. A székely fő emberek Szent-György városi szervezetének kialakúlása ellen azért küzdöttek, hogy mint falusi székely községet a maguk hatalma alá hajthassák. Városi jogát véglegesen János Zsigmondnak 1564 július 5-én kiadott oklevele óta élvezte nagyobb háborítás nélkül. Előhaladása azonban egész 1848 utánig rendkivűl lassú volt.

Igazi várossá csak az alkotmány visszaállitása (1867) után lett. Népessége megkétszereződött, értelmiségi osztálya megnövekedett, ipara és kereskedelme szépen föllendűlt. Épűletei közűl nevezetesebbek a reformátusok ódon temploma, mely a csúcsíves ablakokról és a szentélyben még épen megmaradt csúcsíves hálóboltozatról ítélve, a XIV. vagy XV. századból való. A város többi épűletei újabbak s majdnem kivétel nélkűl a tágas főtér körűl csoportosúltak. E fő teret az 1848/49-ki harczokban elesett honvédek emlékezetére egy hatalmas gránitkő-piramis díszíti. A főtér éjszaki oldalán egy terraszszerűen emelkedő, kettős fasorú sétaút mögött emelkedik a megye székháza, mely 1832-ben épűlt. Mindjárt mellette a „Ferencz József közkórház” van. Egykissé lentebb az árvaház csínos emeletes épűlete ötlik szemünkbe. A szemközti soron emelkedik a fő jóltevőjéről, gróf Mikó Imréről Mikó-kollegiumnak nevezett református főgymnasium kétemeletes díszes épűlete. Ez épűletben van elhelyezve a Cserey Jánosnétól alapított Székely Nemzeti Múzeum is. Egyike a legkiválóbb épűleteknek a közelebbi években emelt dohánygyár és bérháza, továbbá a városháza s a főtér keleti oldalán emelkedő bazárépűlet. A város egyik figyelemreméltó nevezetessége „Az első székely szövőgyár részvénytársaság” szövőgyára, mely nemcsak a legújabb rendszerű szövőgépekkel van fölszerelve, hanem egyúttal a megye terűletén tanműhelyűl is szolgál. Gyártmányai részben eredeti székely és csángó czikkekből állanak; tartósságuk és csinosságuk miatt külföldön is keresettek. A város forgalma, különösen a csiki vasút megnyilta óta, folytonosan emelkedőben van. Társadalmi élete élénk. Nemcsak a megye közigazgatásának, hanem számos állami hivatalnak is székhelye. Több jótékony és közművelődési egyesűlete is van.
Közelében, a város tulajdonában levő bükkerdőség közepén van a „Súgás” nevű fürdőtelep, mélyben négy vas- és szénsav tartalmú savanyúvízforrás buzog. Legnagyobb nevezetessége a gőzlő. Ez egy természetes szénsavat fejlesztő üreg. Az üreg fölé emelt épűletben az üregből fölfelő áramló széndioxidot a hűléses, sőt a bénúlt betegek is nagy sikerrel használják."

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VII. kötete. (Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek)
Ezen rész szerzője: Jancsó Benedek
A magyar kiadás főszerkesztője, elnök: Jókai Mór
Budapest 1901
A magyar királyi államnyomda kiadása