Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 2 hónapja, 2 hete
  • Ceglédi Csaba:
    Eltelt 9 nap de senkitől válasz nem érkezett.Mi itt Magyarhonban kicsit pörgősebbek vagyunk.Kösz
  • Ceglédi Csaba:
    Valami miatt a telefonszámok nem mennek át.0040267313649,0040267325679,
  • Ceglédi Csaba:
    A telefonszámok még egyszer:0040267313649,0040267325679,a kislányukat Babának szólítottuk,ma kb.27 éves.Nevem Ceglédi Csaba 7400.Kaposvár Tallián Gy. u.50.0036209477519.email:cegcsaba@gmail.com segítségüket köszönöm !
  • Ceglédi Csaba:
    családot.A telefonszámuk a régi így nem kapcsolható.A telefonszámok a következők:0040267313649,0040267325679,a Posta biztos tudja,hogy ezen számok mire változtak.A hölgy neve Costa Teréz a férje román,Doru-nak szólítottuk a kisleányt Bab
  • Ceglédi Csaba:
    Tisztelt Városlakók!A segítségüket kérném egy személy ill. a családja felkutatásában.Kb. 15 éve felejthetetlen napokat töltöttünk a városukhoz közeli Sugasfürdő erdészházában.Pár éve hiába próbálom felkutatni az akkori ismerős

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Kiskunhalas - Magyarország

 

A város története

CímerA város környéke évezredek óta lakott. Ezen a tájon megtelepedtek már a különböző őskori kultúrák népei is. Halas első írásos említése 1347-ből származik. Hamarosan mezőváros (oppidum) lett a településből. A török megszállás időszakában többször került végveszélybe, 1596-tól évtizedekig lakatlan volt. A város fennmaradását segítette, hogy szultáni város (hász) kiváltságot kapott. A 16-17. században a kálvini reformációt vallották magukénak az itteniek. A török kiűzése után a megmaradt lakosság majdnem háromnegyede már betelepülő volt. Főleg a Dél-Dunántúlról és Szeged környékéről költöztek ide. Az 1755-ből származó városi pecséten három keresztben egymásra tett halon kiskun vitéz áll. Ezzel létrejött Kiskunhalas ma is használt beszélő címere.

Halasi csipkeHalas a történelmi Magyarország hatodik legnagyobb határú városa volt. Jelentős közigazgatási változást eredményezett Pirtó (1947), Kunfehértó, Balotaszállás, Zsana (1952) önálló községgé válása, Bodoglár, Tajó puszta Kiskunmajsához csatolása (1972). A nagy halasi határ mezőgazdasági műveléséhez a 18-19. században szükségszerű volt a tanyák létrejötte. A 20. században már a lakosság 50 %-a külterületen élt. A szocialista korszak éveiben a tanyák száma megfogyatkozott. Napjainkban a lakó és gazdasági szerepkörön túl, idegenforgalmi és rekreációs célokat is szolgálnak. Bár a járások megszűntével csökkent Kiskunhalas közigazgatási szerepe, fejlett intézményi és szolgáltató rendszere révén megmaradt a térség ellátó központjának és térségszervező funkciója napjainkban ismét erősödik.

Halasi csipke, a város fő idegenforgalmi látványossága »
 
Hirdetés

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Sepsiszentygörgy központ
Sepsiszentygörgy központ
Küldő: Veres László-D.
Az önök képgalériája »
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload