Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 2 hónapja, 2 hete
  • calificari:
    Szakképzések iskola nélkül Dolgozól egy szakmában és nincs még papírod róla? Akarsz külföldön dolgozni és még nincs szakképesítésed? Saját válalkozast akarsz inditani és szakképesitést kérnek? Nem kell suliba járnod ahoz, hogy egy
  • tana balazs:
    meg ervenyese
  • Szalteleki Edit:
    Hungarocell(sztiropor) csomagoló anyagokat készítő gyárba férfi munkaerőt keresünk. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: +40754786967 vagy +40787727613
  • futshop:
    okkkkkkkkkkkk
  • Gal Tunde:
    valaki nem tudja, hogy a lakonegyedi jatszoterek karbantartasa kinek a feladata?

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Segítők nyomdokain

Olvasóink értékelése: / 0
Értékelés:
2017. szeptember 06. szerda, 07:55
Írta: Demeter Virág Katalin   
Kategória: Közélet
 

Nehéz sorsú, bajba jutott embertársaikon segítő civilekhez társultunk a napokban, akikkel egy erdővidéki kis település, Magyarhermány rászoruló lakosaihoz látogattunk el. Olyan családnál jártunk, ahol a nehézségek ellenére mégsem szűkölködnek, egy gyermekeit egyedül nevelő édesapától emberségből, szeretetből kaptunk hosszú időre szóló útravalót. Kitartása, elszántsága példaértékű, nem csupán azért, mert egyedül kell szülőként helytállnia, hanem azért is, mert arra törekszik, hogy minden cselekedete gyermekei javát szolgálja. Panaszt alig hallottunk tőle, jövőre vonatkozó tervekből viszont többet is.

Barabás Tibor gyermekeivelAz Életmentő Kupakok Egyesület céljaival nagyon sokan azonosultak, nemcsak Háromszéken, de más székelyföldi településeken is cselekvésre, a rászorulók támogatására késztette az embereket, legyen szó beteg gyermekekről, nehézségben lévő családokról. A kilyéni Bács Emese által összefogott civil adománygyűjtés most éppen az iskolakezdésre összpontosít, tanszereket gyűjtenek, hogy szebbé tegyék a tanévkezdést azoknak a gyermekeknek is, akiknek másként nem jutna hasonlókra. Emellett tartós élelmiszereket is gyűjtenek, ruhát, lábbelit válogatnak méret szerint, hogy eljuttassák oda, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Augusztus utolsó vasárnapján Emeséék háza előtt pakolta autójára az Erdővidékre szánt csomagokat Nagy Tibor, aki számtalan esetben vállalta már saját költségén a fuvarozást. A rakományt az egyesület nagybaconi önkéntesével, Domokos Ibolya Erzsébettel juttatták el magyarhermányiakhoz, szárazajtaiakhoz, székelyszáldobosiakhoz. Mi a Barabás Tibornak és gyermekeinek előkészített szállítmányhoz csatlakoztunk.

Az apai szeretet ereje

Erdővidék fő útszakaszáról letérve jelentőségéhez képest méltatlanul rossz állapotú úton araszoltunk Kisbaconban, a település határától azonban már jó minőségű aszfalton értünk célba a szomszédos Magyarhermányba. A felszegben kis háza kapujában várt ránk Barabás Tibor, szívélyesen hívott szerény otthonába. Kisebbik fia, az ötéves Alfonz Zsombor nemrég ébredt, szótlanul, de mosolyogva bújt édesapja ölébe, amíg behordtuk kis szobájukba a ruhákból, lábbelikből, édességből, élelmiszerből, edényekből összeállított adományt. Még egy roller is került a legszükségesebbek mellé, ennek főként a nagyobbik fiúcska, a kilencéves Szilamér Tibor örvendett nagyon. Édesapjuk közel három és fél éve viseli gondjukat egyedül, miután felesége elhagyta a családot. Kicsi fiuk akkor alig másfél éves volt.

– Örökké arra vágytam, hogy legyen egy családom – vág bele élettörténetébe a 39 éves férfi. – Nem tudom elképzelni az életem a gyermekeim nélkül. Édesanyám meghalt, senki nem segített, mamámék neveltek.

– Elég a keresete a mindennapiakra?

– Szociális segélyt és az anyasági támogatást is megkapom – szerencsémre annak idején mindent az én nevemre kérvényeztünk. Ezekből a legfontosabb kiadásokat, a számlákat tudom fedezni, az ételre és egyebekre valót kikeresem abból, ami adódik. Sok helyre hívnak, autót, fát rakni. Tegnap is egész nap oda voltam, a gyermekek magukban maradtak itthon, ma is hívtak, de nem mentem, vendégeink jöttek – mondja mosolyogva Tibor.

– Milyen egy napjuk, hogyan telik?

– Van egy barátom, aki sokszor hív segíteni, olyankor a két gyermeket a szomszédra szoktam bízni. Tegnap például fát raktunk. Ilyenkor nem veszek el pénzt, hanem fát hoznak nekem, így oldom meg az ügyeimet. Muszáj gondjukat viselnem. Ha nem vagyok itthon, reggel felkelnek, már tudják, mit kell csinálniuk: reggeliznek, öltöznek, átmennek a szomszédba, Attilához. Minden második nap főzök, az ebédet a hűtőben hagyom, a nagyobbik fiam kiteszi tányérba, megmelegítik – mutat az asztal sarkán álló mikrohullámú sütőre. A katonaságnál szakács voltam, akkor tanultam meg főzni, s úgy lehet, még a fehérnépeknél is jobban főzök – meséli kacagva. – Múlt héten megforgattuk a tetőn a cserepeket, hogy ne folyjon be a víz, a segítőknek készítettem fuszulykalevest csülökkel, s azt mondták, rég nem ettek ilyen finomat. Nem tudtuk a munkát egy nap alatt elvégezni, másnap húst sütöttem, pityókatokányt kolbásszal, mára párolt pityóka is van – sorolja Tibor, miközben újra és újra megöleli és puszit ad ölében gubbasztó kisfiának. – Ő az apám tyúkja – mondja, s ismét összebújnak.

– Télen is adódik munka, bejárok Kisbaconba s ide, a faluba is. Nyáron szénát rakunk vagy trágyát ürítünk, minden nap kerül valami. Állandó munkára nem tudok elmenni, mert a gyermekek után kell nézni, foglalkozni kell velük, mindjárt iskolába, óvodába kell vinni, hozni őket. Olyan nap is van, amikor nem dolgozom, akkor együtt vagyunk, játszunk, elmegyünk fagyizni.

Ne ismétlődjön a múlt

Tibor többször elmondja: nem tudná elhagyni gyermekeit. A gyámhatóságot ő maga hívta, hogy tisztázza a család ügyeit, miután felesége elhagyta őket. Hetente egyszer-kétszer jöttek, de megbizonyosodtak, hogy gondjukat tudja viselni. Amíg kisebbek voltak, rendszeresen bejött a szomszéd, velük volt napközben, Tibor pedig úgy osztotta be az otthoni teendőit, hogy dolgozni is tudjon, ezért nemegyszer éjszakánként főzött.

– Muszáj volt így csináljam, hogy minden jól legyen. Aztán ott van az iskoláztatás, a tanulás, az nagyon fontos. Mondtam is a gyermekeknek, inkább írószerrel keressék a kenyeret, ne úgy, mint én. Vulkanizálást tanultam, dolgoztam a baróti gumigyárban, de az leállt, aztán elmentem katonának, voltam munkanélküli, később az állattenyésztésben találtam munkát Krizbán, annál a cégnél tíz évet dolgoztam.

Tibor a nagyszüleitől örökölt házban él gyermekeivel, igyekszik rendben tartani az épületet, de ráférne a felújítás. A tetőjavítás, cserépvásárlás után azt a szobát szeretné kimeszelni, ahol napjaik nagy részét töltik – azt mondja, főként a gyermekek miatt szükséges, hogy frissüljön a belső tér, bevezetné a vizet és egy fürdőszobát is építene a kamara helyére. Kis házuk mellett, egy diófa árnyékában a hátsó udvaron hat tyúk kapirgál – nemrég vette, mert a korábbiakat elvitte a róka.

– Csak hárman legyünk, más nem számít – ismétli újra, s magához öleli kisebbik fiát, aki időközben a csomagok kibontásával foglalatoskodik. Elismeri azt is, hiányzik egy társ...

– Nem tudnám soha elhagyni a családot, a gyermekeimet, azért harcoltam örökké, azért gürcöltem, hogy legyen, amiből megélnünk, a gyermekek ne érezzék az árvaságot. Más legyen a sorsuk, mint nekem.

– Mit szeretnél a legjobban, mi a vágyad? – kérdezem az udvarról be-be szaladó szőke, mosolygós szemű Szilamért.

– Egy biciklit – mondja határozottan, mosolyogva. Támogatóik megígérték, teljesítik kívánságát.

Sorstárs, segítő, önkéntes

A család helyzetéről ismerősök beszéltek Domokos Ibolyának, aki az Életmentő Kupakok Egyesület tagjaként a Barabáséknál tett első látogatásáról a világhálón számolt be röviden. Felhívása sokak figyelmét felkeltette, így Barabásék szerény otthona is megújulhat, konyha- és nappali bútort is felajánlottak nekik. Ibolya felkereste az illetékes gyámügyi megbízottat, az orvosi rendelőben is érdeklődött a család és a gyermekek egészségi állapotáról. Mint mondja, mindenhol megerősítették: a gyermekek rendben vannak, édesapjuk megfelelően gondoskodik róluk.

Ibolya egy decemberi tűzeset nyomán kapcsolódott be az adománygyűjtésbe, azt mondja, azóta folyamatosan foglalkozik a rászorulók felkutatásával, ellenőrzi helyzetük hátterét. Sok a nehéz sorsú ember, ő főként azokat a családokat keresi, ahol gyermekek is vannak, eddig mintegy 30–40 erdővidéki családnál jártak. Barabáséktól Szárazajtára, Száldobosra mentek gyermekes családokhoz, de az óvodákat is támogatják. Azt tapasztalta, a nagybaconi óvodában, ahová kislánya jár, kevés a játék, ezért gyűjtést szervezett, és a magyarhermányi óvodának is jutott adomány.

– Az én gyermekkorom is hasonló volt, nehéz. 13 éves koromban már dolgoztam reggeltől estig, megvolt a fizetésem, de előfordult, hogy egy hé­tig nem láttam kenyeret. Felvételiztem, nagyon szeretem a nyelveket, tanultam a hindit, az arabot, az angolt, de apum azt mondta, dolgozni kell, nem az iskolában víkendezni... S bár nem nagyon engedtek iskolába, elvégeztem a nyolc osztályt, felvételiztem, mellette napközben dolgoztam, éjjel meg tanultam – idézte fel Ibolya.

Bár sorsuk némileg közös vonásairól az évek távlatából ma már nyugodtan mesélnek, Ibolya és Tibor szavai mögül kimondatlanul is előtűnik a rossz emlékek szomorúsága. Hogy mindezeken sikerült felülkerekedniük, az elszántságuknak, kitartásuknak köszönhető.

Háromszék Napilap (www.3szek.ro)


 

Hozzászólások
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást!
 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

2017. november 23.
Röviden
2017. november 24., 17:00
Kiállítás
2017. november 24., 18:00
A magyar tudomány napja
2017. november 24., 18:00
Bábszínház
2017. november 24., 21:00
Tánc
2017. november 25., 10:00
Hitvilág

Mai

2017. november 23., 08:00
Irodalmi pályázat unitáriusoknak
2017. november 23., 16:30
Mozi
2017. november 23., 17:00
Kiállítás
2017. november 23., 18:00
XXV. Erdővidéki Közművelődési Napok
2017. november 23., 18:00
A Pont Kiadó könyves estje
2017. november 23., 18:00
FLOW2 Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál
2017. november 23., 19:00
Dizájn Hét Sepsiszentgyörgyön
2017. november 23., 19:00
Zene
2017. november 23., 20:00
Ügyelet
2017. november 23.
Röviden
A nap összes eseménye »

Heti

2017. november 22., 16:00
Ingyenes magyar állampolgársági ügyintézés
2017. november 22., 16:45
Mozi
2017. november 22., 17:00
Könyvbemutató
2017. november 22., 17:30
Dizájn Hét Sepsiszentgyörgyön
2017. november 22., 18:00
Zene
2017. november 22., 18:00
Bibliaóra
2017. november 22., 18:00
XXV. Erdővidéki Közművelődési Napok
2017. november 22.
Röviden
2017. november 22.
FLOW2 – Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál
2017. november 23., 08:00
Irodalmi pályázat unitáriusoknak
2017. november 23., 16:30
Mozi
2017. november 23., 17:00
Kiállítás
2017. november 23., 18:00
XXV. Erdővidéki Közművelődési Napok
2017. november 23., 18:00
A Pont Kiadó könyves estje
2017. november 23., 18:00
FLOW2 Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál
2017. november 23., 19:00
Dizájn Hét Sepsiszentgyörgyön
2017. november 23., 19:00
Zene
2017. november 23., 20:00
Ügyelet
2017. november 23.
Röviden
2017. november 24., 17:00
Kiállítás
2017. november 24., 18:00
A magyar tudomány napja
2017. november 24., 18:00
Bábszínház
2017. november 24., 21:00
Tánc
2017. november 25., 10:00
Hitvilág
2017. november 25., 19:00
Jótékonysági bál
2017. november 25., 19:00
Színház
2017. november 26., 17:30
Zene
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

I love Szentgyorgy
I love Szentgyorgy
Küldő: csuribacsi
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload