Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 1 hónapja, 1 hete
  • Szalteleki Edit:
    Hungarocell(sztiropor) csomagoló anyagokat készítő gyárba férfi munkaerőt keresünk. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: +40754786967 vagy +40787727613
  • futshop:
    okkkkkkkkkkkk
  • Gal Tunde:
    valaki nem tudja, hogy a lakonegyedi jatszoterek karbantartasa kinek a feladata?
  • janosci:
    «link»
  • Marta:
    Ganodermás kávé, tea, kakaó. Rendeles az online webáruházunkban:«link»

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

A medve értékesebb, mint az ember?

Olvasóink értékelése: / 0
Értékelés:
2017. június 14. szerda, 08:05
Írta: Nagy D. István   
Kategória: Közélet
 

Az elmúlt négy évben hat állatfaj esetében teljes körű lett a vadászati tiltás, miközben az ember és a vadak közötti összeütközések már napi szinten jellemzőek – hívta fel a figyelmet Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadásztársaság vezetője, aki szerint ez azért is alakulhatott így, mert az összes európai ország közül Romániában a legrosszabb a vadászok megítélése. Az elnök a hétvégén hetedik alkalommal sorra kerülő Székelyföldi Vadásztalálkozót beharangozó sajtótájékoztatón beszélt a vadásztársaságok és a vadászat egyre súlyosabb helyzetéről. Azt is jelezte: a tilalmi döntések hatására jelentkező bevételkiesések miatt lassanként sok vadászati társaság lemond a gondnoksága alá tartozó területekről.

Medvelesen Kézdikővár határában. Iochom István archív felvételeSárkány Árpád – aki a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöki tisztségét is betölti – úgy látja, az előző kormány múlt év októberében hozott döntése olyan helyzetbe hozza a vadásztársaságokat, hogy a nagyragadozók – a medve, a farkas, a hiúz és a vadmacska – olyanokká válnak számukra, mint a gólya: törvényesen semmi közük nem lehet hozzájuk. Az említett döntéssel ugyanis az akkori környezetvédelmi tárcavezető – egy meggyőződéses természetvédő – teljes vadászati tilalmat vezetett be hat fajra, köztük a nagyragadozókra. A rendelkezések ma is érvényesek, így tavaly ősz óta egyetlen medvét, farkast, vadmacskát sem lőhettek ki sehol az országban. Székelyföldön ez nagyon súlyos gond, mivel Maros, Hargita és Kovászna megyében él a romániai medvepopuláció közel fele (a pontos számuk nem ismert, de 7000–7500 között mozog), az állomány szemmel láthatóan nő, így természetes életterük már nem képes eltartani ezeket az állatokat, ráadásul az amúgy is egyre szűkül, mivel az ember mind jobban behatol az erdőbe. Menthetetlenül egyre közelebb kerülnek az ember lakta területekhez, és innen csak konfliktusok származhatnak, károk, sőt, tragikus esetekről is egyre gyakrabban hallani – részletezte Sárkány Árpád.

Meglátása szerint vissza kellene térni a normalitásba. Románia az uniós csatlakozáskor vállalta, hogy szigorúan védi az ország területén élő nagyvadakat, a medvét, a hiúzt, a vadmacskát, valamint a farkast. Ezek a fajok be is kerültek a szigorúan védettek közé, viszont az EU-előírások bevezettek bizonyos rendelkezéseket azokra az esetekre, amikor a szabályzástól el lehet térni, és engedélyezni lehet kilövésüket, például, ha az emberek életét vagy javait fenyegetik, vagy aggasztóan elszaporodnak. Ezek után nem világos, milyen megfontolásból gondolta úgy az előző kormány, hogy a brüsszeli előírásoktól függetlenül teljes mértékben betiltja ezen fajok vadászatát, hiszen az állomány túlszaporodott, a vadkárok mértéke pedig oly nagy lett, hogy már az emberek létét fenyegeti (általában a nehéz sorsúak, a települések szélén élők a leginkább kitettek a vadak „látogatásainak”). A Brüsszel által is jóváhagyott kilövési kvóta egyébként 350 medvére, 250 farkasra, 30–40 vadmacskára szólt tavaly őszig, és ezt minden évben engedélyezték is. Megyénkénti leosztásban ezek a kvóták igen alacsonyak, hiszen általában vadászterületenként legtöbb 2–3 medve kilövését tették lehetővé. Tavalytól már ez az út sem járható, és úgy tűnik, a jelenlegi kormánykoalíció az utca hangjától való félelmében nem meri vállalni a lassan káosszá fokozódó, az állatvédő szervezetek, a károsultak, valamint közvetve a vadásztársaságok közötti konfliktushelyzet kezelését. Látszatintézkedések ugyan vannak, tanácskozások, de a konkrét lépések elmaradnak.

Sárkány Árpád szerint öt olyan civil természetvédelmi szervezet működik Romániában, amelyek a vadászat hírnevének megrontásáért is felelősek, illetve a vadgazdálkodás egyre súlyosbodó helyzetéért is okolhatók. „Olyan emberekről beszélünk, akik tisztában vannak azzal, hogy a szegény maci, a gyerekek barátja képpel sokakat meg lehet nyerni, főképp olyanokat, akik nem élnek olyan környezetben, ahol egyáltalán esélyük lehet, hogy ezekkel a nagyragadozókkal találkozzanak” – vélte Sárkány Árpád. Ezek a szervezetek ráadásul megfelelő anyagi forrásokkal rendelkeznek, hogy nagy tömegeket meg tudjanak mozgatni – ennek tudható be a döntéshozók ódzkodása.

Ami a vadásztársaságok helyzetét illeti, Sárkány elmondta: mivel a nagyragadozók kilövésének teljes tiltása komoly bevételi forráskiesést jelent, miközben a költségek – a vadászterületekért az államnak fizetendő összeg, a vadőrök bérezése, takarmányok biztosítása télen és mások – nem csökkennek, több társaságnál azon gondolkoznak, lemondanak a területek ügykezeléséről.

A hétvégi vadásznapokat beharangozó sajtótájékoztatón szintén jelen lévő Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a döntések hátterében egy másik okot is lát. Az a szándék is szerepet játszhat, hogy bevételi forrásaik megroppantásával ellehetetlenítsék azokat a vadásztársaságokat, amelyek a tulajdonukban lévő területeken szervezik meg a vadászatot. Ez a helyzet azoknak a köröknek kedvez, amelyek vesztesei voltak a néhány évvel korábban hosszas huzavona és ellenállás után elfogadott előírásoknak, amelyek helyi vadásztársaságok kezébe juttatták a vadászterületeket.

A mindennapi vendég

A Sárkány Árpád által elmondottak mintegy igazolásául tegnap reggel Bodok községből újabb incidensről érkezett hír. A zaláni bekötőút mentén található kaszárnya közelében egy anyamedve egy fán kötött ki, miután valamitől megijedt. Fodor István polgármester érdeklődésünkre elmondta: veszélyes helyzet volt, mivel egy viszonylag forgalmas útról van szó, az iskolába igyekvő diákok is arra járnak. Szerencsére a medve végül elvonult, mire a kaszárnya őrei által riasztott hatóságok kiérkeztek, és senkinek nem esett bántódása. Az állat egyébként a kaszárnyához tartozó elhanyagolt, gazos területen él bocsával, és a környező földekről táplálkozik.

A községben már hozzászoktak, hogy szinte naponta látni a ragadozókat, három anyamedve és hét bocs Bodok határába jár rendszeresen legelni, az emberek pedig félnek már kaszálni is. Az év eleje óta 8–10 vadkárt jegyeztek, disznókat, juhokat ölt a medve, méhkaptárokat tett tönkre. Fodor István szerint a 18 ezer hektáros bodoki vadászterületen nagyjából kétszáz medve él, amíg lehetett, legtöbb egyet lőhettek ki, de két éve semmit nem tehetnek, az állatok pedig tovább szaporodnak. „Elfogadhatatlan, hogy lassan a medve többet ér, mint az ember, hiszen egy állat eszmei értéke 40 ezer euró – amit bírságként megfizettetnek azzal, aki engedély nélkül megöli –, de ha fordítva történik, és a ragadozó öl embert, a törvény nem írja elő, mi a teendő” – fogalmazott Fodor István.

Gyarapodó vadkárok

Eléri a 143 ezer lejt a vadállatok által idén Háromszéken okozott kár becsült értéke. A megyei környezetvédelmi ügynökség adatai szerint a medvék vezetik a sort a károkozásban, nagyjából 56 ezer lej értékű kár írható a számlájukra, méhkaptárokat romboltak, 62 juhot, hat szarvasmarhát, két kecskét, valamint egy disznót és egy lovat pusztítottak el. A nagyragadozók közül a farkas ölt, de tetemes kárt jelentettek, melyet egy eddig Háromszékre nem jellemző faj okozott, a sakál. A szintén védett állatok, amelyek a Duna-deltából vándoroltak a megyébe, tavasszal 44 juhot öltek meg, ezzel több mint 17 ezer lej kárt okozva. Az előbbi évekhez hasonlóan a vaddisznók is megdézsmálták a terményeket, közel 28 hektáron kukorica- és krumpliültetvényeket tettek tönkre.

Háromszék Napilap (www.3szek.ro)


 

Hozzászólások
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást!
 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

Nincs esemény

Mai

2017. július 21., 08:00
Angol nyelvű bibliatábor
2017. július 21., 08:00
Nyilas Misi-pályázat
2017. július 21., 08:00
Kiss Lázár-emlékdíj
2017. július 21., 08:00
Kiállítás
2017. július 21., 08:00
Pályázati felhívás
2017. július 21., 08:00
Képzés önkénteseknek
2017. július 21., 08:00
Pályázat
2017. július 21., 08:00
Városkommunikációs pályázat
2017. július 21., 08:00
Angol nyelvű bibliatábor
2017. július 21., 08:00
Túra a Madarasi Hargitára
A nap összes eseménye »

Heti

2017. július 19., 08:00
Röviden
2017. július 19., 09:00
Rádió
2017. július 19., 16:00
Mozi
2017. július 19., 18:00
Bibliaóra
2017. július 19., 20:00
Zene
2017. július 19.
Sebességmérés
2017. július 19.
Ügyelet
2017. július 19.
Gárdonyi Géza-szoboravató
2017. július 19.
Hitvilág
2017. július 19.
Kopjafaavatás Kisborosnyón
2017. július 20., 08:00
Az EKE 26. vándortábora
2017. július 20., 08:00
A Bardocz család IV. világtalálkozója
2017. július 20., 12:00
Röviden
2017. július 20., 13:40
Képernyő
2017. július 20., 16:00
Mozi
2017. július 20., 16:00
Kopjafaavatás Kisborosnyón
2017. július 20., 17:00
Kiállítás
2017. július 20., 20:00
Zene
2017. július 20.
Ügyelet
2017. július 20.
Létlelet
2017. július 20.
Gárdonyi Géza-szoboravató
2017. július 20.
Nemzetközi színjátszó diáktábor előadásai
2017. július 20.
Megjelent
2017. július 21., 08:00
Angol nyelvű bibliatábor
2017. július 21., 08:00
Nyilas Misi-pályázat
2017. július 21., 08:00
Kiss Lázár-emlékdíj
2017. július 21., 08:00
Kiállítás
2017. július 21., 08:00
Pályázati felhívás
2017. július 21., 08:00
Képzés önkénteseknek
2017. július 21., 08:00
Pályázat
2017. július 21., 08:00
Városkommunikációs pályázat
2017. július 21., 08:00
Angol nyelvű bibliatábor
2017. július 21., 08:00
Túra a Madarasi Hargitára
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Red Sea
Red Sea
Küldő: Szilaj Botond
Az önök képgalériája »
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload