Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 2 hónapja, 1 hete
  • Ceglédi Csaba:
    Eltelt 9 nap de senkitől válasz nem érkezett.Mi itt Magyarhonban kicsit pörgősebbek vagyunk.Kösz
  • Ceglédi Csaba:
    Valami miatt a telefonszámok nem mennek át.0040267313649,0040267325679,
  • Ceglédi Csaba:
    A telefonszámok még egyszer:0040267313649,0040267325679,a kislányukat Babának szólítottuk,ma kb.27 éves.Nevem Ceglédi Csaba 7400.Kaposvár Tallián Gy. u.50.0036209477519.email:cegcsaba@gmail.com segítségüket köszönöm !
  • Ceglédi Csaba:
    családot.A telefonszámuk a régi így nem kapcsolható.A telefonszámok a következők:0040267313649,0040267325679,a Posta biztos tudja,hogy ezen számok mire változtak.A hölgy neve Costa Teréz a férje román,Doru-nak szólítottuk a kisleányt Bab
  • Ceglédi Csaba:
    Tisztelt Városlakók!A segítségüket kérném egy személy ill. a családja felkutatásában.Kb. 15 éve felejthetetlen napokat töltöttünk a városukhoz közeli Sugasfürdő erdészházában.Pár éve hiába próbálom felkutatni az akkori ismerős

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Amikor robban az örömbomba (Unitárius művészek hitről és szabadságról)

Olvasóink értékelése: / 0
Értékelés:
2017. május 15. hétfő, 09:00
Írta: Mózes László   
Kategória: Közélet
 

Lehetséges-e alkotás, szakralitás, szentség, a tökély megragadása hit nélkül? – kérdezte Kovács István unitárius lelkész képzőművészektől, színművészektől, ők pedig azt válaszolták: nem. Az alternatív istentiszteletként is nevezett, emberi és művészi mélységekbe tekintő beszélgetést a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség szervezte a Hit és szabadság napok című, igen sokszínű − gyermekprogramokat, bibliaolvasó maratont, koncerteket egyaránt tartalmazó − hétvégi rendezvény részeként...

Az unitárius templom udvarán akadt bőven szórakozás a gyermekeknek.Albert Levente felvételeA megyeszékhelyi Szimpla kávézó színpadán unitárius képzőművészekkel és színművészekkel beszélgetett szombaton Kovács István. Délután Péter Alpár és Ütő Gusztáv, majd az esti színházi előadás után Kónya-Ütő Bence, Nemes Levente és Pálffy Tibor vallott hitről és szabadságról, hitelességről és alázatról, alapos betekintést nyújtva alkotói világukba. A szokatlan helyszínt a reformáció szellemiségéhez igazodva választotta Kovács István, mondván: Jézus sem csupán szakrális tereken beszélt tanítványaival, és napjainkban is jó eltérni a kanonikus, külsőséges, ünnepélyes pózoktól, kiüresedett szertartásosságtól, mert ha elég mélyre ásunk, megtalálhatóak az egyetemesség rétegei.

Hit nélkül nem lehetséges az alkotás, vélekedett Ütő Gusztáv, megjegyezve: a képzőművész, aki vizuálisan fogalmazza meg élményeit, az isteni szikra hatására teszi. Festményei kapcsán úgy véli, csupán végrehajtója egy felsőbb utasításnak, ezért, ha az isteni tehetséggel megáldottak nem kufárkodnak jól tehetségükkel, szerinte bűnt követnek el. Továbbá alapelvként hangoztatta, minden művész alázattal és felelősséggel tartozik annak a közösségnek, amelyből vétetett. Péter Alpár nagymamájától kapta azt a fajta szabadságot és gondolkodást, amely az unitárius vallást jellemzi, e hatásra később önként választotta e felekezetet. Ő maga is úgy véli, az alkotó közvetít, kapcsolatteremtési lehetőséget kap, ám ha nincs benne alázat, az anyag sem árulja el titkait. Kovács István az elhangzottak kapcsán úgy fogalmazott, Isten csupán megadja az iránytűt, de nem irányít; a nagy üzenet pedig az, hogy „a mindenség szürke eminenciása” úgy teszi a dolgát, hogy minden a helyére kerül, s miközben lehetőséget teremt valamire, ránk bízza, élünk-e azzal vagy sem.

Hithez, Istenhez való viszonyáról Pálffy Tibor az Ilja próféta alakításakor kezdett nagyon erőteljesen gondolkodni, s úgy látja, hit nélkül lehetetlen a színpadra állni. Nemes Levente szerint a hitnek rendkívüli a jelentősége a művészetben, míg Kónya-Ütő Bence még keresi erre a kérdésre a választ. Pálffy szerint a hit a színész magányával függ össze, s a színpadon a csoda, az igazán sűrített pillanat nagyon ritka, ilyenkor hihetetlen örömérzet születik abban, aki ad, de abban is, aki nézi, „örömbomba robban”. Nemes Levente örül annak, hogy „az unitárius vallás az én vallásom”, ugyanakkor szerinte a művészet hit az igazságosságban, a színpadon végzett munka pedig közösségi műhelymunka, a színésznek szolgálnia kell. Arra a kérdésre, hogy szent-e a deszka, Kónya-Ütő Bence azt válaszolta, a deszka, az deszka, ő nem érzi magát szentnek attól, hogy színpadra áll, ám ott történhet valami, ami szent. A színjátszás szentségét az igazságkeresés, a lelkiismeret, a felelősségérzet adja – tette hozzá Nemes Levente. Kovács István a színház és az egyház kapcsán megjegyezte, az emberek akkor ábrándulnak ki a színházból, amikor a színész papol, az egyházból pedig akkor, amikor a pap színészkedik; ezért a hamis, kényelmes álarcok viselése helyett vissza kell térni a kényelmetlen igazmondáshoz.

Háromszék Napilap (www.3szek.ro)


 

Hozzászólások
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást!
 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
Hirdetés

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Tömbházak
Tömbházak
Küldő: Ráduly Attila
Az önök képgalériája »
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload